Máté gondolatai

2014\07\27

Öreg Viktorhoz, de túl fiatal a polos vereséghez

Hát...
Üdvözlök mindenkit/bárkit!
A mai nap igen eseménydús volt, Volt itt vízilabda EB döntő, Király Viktor koncert és a felismerése annak, hogy mit jelent a 20 évem. Talán már mindenki tudja, hogy Magyarország nagy reményekkel ugrott a medencébe, Szerbia legjobbjai ellen a hazai rendezésű vízilabda EB döntőjében. Sajna a gyenge első két negyed után nem tudtunk talpra állni és 7-12-re kikaptunk a szerbektől. Engem aki ezt a sportot nem is olyan régen követem és nem egészen vagyok tisztában a szabályokkal, felkavart ez a mérkőzés. Kicsit úgy érzem, a bírók ellenünk fújtak és a HAZAI pályán ez a szokásosnál is jobban zavar! De nem a bírókon múlott, sajnos a fiúk nem hozták a tornán eddig nyújtott formájukat az első negyedekben és az itt összehozott előnyüket már nem tudtuk ledolgozni. De az eredménytől függetlenül büszkék lehetünk a fiúkra és számíthatunk a jövőbeli sikerekre. HAJRÁ!

'Zamárdiban ma Király Viktor adott koncertet... nem voltam ott... nem is kívánkozom, de Pf haverom ott volt és ha minden igaz ittas állapotban de kibírta! #respect Nos én ilyet nem csinálnék már, valahogy nem érzem a lendületet, hogy valamibe bele kezdjek ha csak részegen bírom ki :D Többek között talán ezért hagytam ki a tegnap estét is, ha a társaságom csak ezzel lett volna tele, nem éreztem volna magam jól. Persze Pf nem  az élet súlya miatt tette ezt hanem csupán szórakozásból, mert megteheti! Megtette és utána még szurkolt is a magyaroknak! #swag

A fentebb linkelt számot (remélem sikerült a link) hallgatva, rájöttem, hogy 20 évesen komolyabbnak kell lennem. Többet kellene gondolnom a jövőre és figyelnem a dolgok következményeire. Bizonyos dolgokhoz már túl öreg vagyok (20 évesen fura leírni ezt a mondatot), de valaminek pedig már épp itt az ideje. Úgy érzem ez a kor már elég nagy vízválasztó a felnőtt- és a gyerekkor között, nagyobb mint a 18, amikor is a törvény előtt leszünk felnőttek. Újra kell gondolnom dolgokat, más dolgokat lezárni és ezek helyen újakat kezdeni! Nehéz lesz, de meg tudom oldani.
Várom, kíváncsian várom, hogy milyen felnőtt leszek... :)
Jó éjszakát! csak előre!

2014\07\24

No woman, no cry!?

Őszintén fogalmam sincs, hogyan jutottam el idáig. Egyre kuszábbak a dolgok, némelyik lány 1 szavamért az enyém lenne, de a másikkal a puszta beszélgetésért is harcolni kell, de nem ereszt. De ami "borzasztóbb", hogy sokan vannak, amit nem értek, hiszen nem is nagyon ismerkedek. Furcsa mód egyikkel se köteleztem el magam, de ha megtenném az biztosan rosszul esne a többinek. Mi ilyenkor a teendő? Senkit nem akarok megbántani, de úgy érzem 1 barátnő mellett lenne most igazán teljes és minden tekintetben jó az életem. :) A legnagyobb baj talán a döntés képtelenség, hiszen mindannyian fontosak, ki kicsit, ki nagyon, ki a múlt miatt, ki a jelen miatt, de nem tudom elengedni egyiküket sem. KELLENEK! De ezzel a ragaszkodással csak magamat hozom rosszabb helyzetbe. De talán elég lenne, ha szóra bírnám azt aki nem akar beszélni és nem szólítanám azt aki akarja, hogy hívjam. (neveket nem használok) Az aki beszélni sem akar nagyon közel áll hozzám, talán még most is a legközelebb, hiszen olyan érzéseket pendített meg bennem korábban amit azóta se senki más, de ez talán már csak a múlt. Akkora hibát mint vele még nem követtem el és nehéz helyrehozni. De Ő még most is sokkal jobban motivál mint akárki más, ő az én "csodaturmixom/gumibogyószörpöm". Még mindig jó érzéssel tölt el ha eszembe jut, bár az egyre ritkább sajnos. Fontos, de talán már túlságosan fél attól, hogy újra fájdalmat okozok neki (nem fizikailag, azt soha!), pedig nagyon szeretem és nem akartam bántani. Ez még egy komoly harc lesz...
A többiek valahogy elérik, hogy jól érezzem magam és boldog legyek, de valahogy hiányzik az a +, hiányzik a dolgok lelke. Így amikor nincsenek velem, nem gondolok rájuk, nem érzem azt h szükségem van arra, hogy újra ott legyenek ahol én.

Sok lesz ez... erre még visszatérek! Csak előre! További szép napot! Már ha ebben az esőben lehet szép....

Ui.: A lakással kapcsolatban sikerült elköteleznem magam és már minden sínen van. Végre :)

2014\07\23

2. nap!

Üdv mindenki/bárki!

Tegnap indítottam a blogom, és még ma is ránéztem, sőt van kedvem írni is. Őszintén ez kicsit meglep, hiszen minden elkezdett dolognál az első tapasztalható változás a lelkesedés zuhanása. Jó érzés, hogy ez most nem következett be.

A mai napon az elköteleződéssel kapcsolatban indult meg bennem egy érdekes gondolatmenet... a végén sajnos arra jöttem rá, hogy eddig még semmi mellett nem köteleztem el magam. 20 évesen ezt elég nagy gondnak érzem és talán ez állhat 1-1 kudarcom mögött, mint a magánéletben, mint a "munkában". Hol félelemből vagy csak tehetetlenségből, de nem tettem meg a szükséges lépést, hogy teljesen sajátommá tegyem azt amit éppen kellett volna. Most ismét egy ilyen választás előtt állok. Röviden vázolom a helyzetet... Barátaimmal Ff-el és Mf-el elhatároztuk, hogy mivel egyszerre kezdjük az egyetemet albérletet veszünk ki a koli helyett.

(Nem nevezek nevén senkit magamon kívül a Blogban, egyenlőre helyette 2 betű lesz mindenki. A nagybetű a nevére utal, míg a kicsi a nemére)

Ma megnéztünk egy remek albérletet, nagyon jó helyen van, nagyon szép és árban is nagyon ott van! (Y) Készek lennénk kivenni, de bennem megfogalmazódott a tiltakozás. El akarok költözni itthonról és ezt a módját itthon is támogatják, de valami mégis megbénítana. Ha fogcsikorgatva is de most végre el kell köteleznem magam e mellett, csak bánom, hogy nem tehetem ezt olyan lelkesedéssel mint barátaim Ff és Mf...

Többször nem kéne ekkorát hibáznom, itt nincs több élet, mint a játékokban. De vajon mitől van ez?

Köszönöm a figyelmet! Csak előre! További szép napot/estét!

2014\07\20

Start...

Üdv mindenki/bárki!

Talán a blog címéből már kiderült én Máté vagyok, azzal a céllal hoztam létre ezt a blogot, hogy megosszam valakivel vagy csak kiírjam magamból a gondolataim, okfejtéseim. Már régen terveztem ennek a létrehozását, de valahogy mindig úgy éreztem elég ha magamban "megbeszélem" ezeket a dolgokat. Mostanra elértem azt a szintet, hogy saját magamra cáfolok rá. :) Érdekes jelenség, de úgy érzem jobb ha egy független felületen adom ki magamból ezen gondolatokat a továbbiakban. Szóval kedves leendő "olvasó" ha bármit elindít benned, amit itt olvasol, vagy másképp gondolod hozzászólásban írd meg és mérlegelünk. :)
Vágjunk bele! Csak előre, Jó éjszakát!

süti beállítások módosítása