ÜDV mindenki/bárki!

Az álmokról már volt szó, korábban, de most 1 kicsit másabb szemszögből közelítek majd. Ezek az álmok visszatérőek. Nem térnek vissza rendszeresen, csak egyszer megálmodtam őket és most valami hatására visszatértek. Alapvetően, jó álmok és boldogak, annak idején tudtam, hogy miért álmodom ezeket és örültem neki, de most teljesen tanácstalan vagyok. Az egyik álom életem egyik legboldogabb időszakához köthető, talán az akkor átélt idill és nyugalom ihlette. Kb 5 év múlva játszódik, és csak 1 napomból kiragadt jeleneteket tartalmaz, semmi extra. Se milliók a zsebben, se szuper erők, csak az hely azzal a személlyel pont úgy ahogy szerettem volna. 1 nem túl nagy de szép lakásban, Debrecenbe, reggeli kávém kortyolgatása közben Ő karol át és kérdezi, hogy mit kérek enni, de megleptem míg zuhanyzott és már neki is csináltam rántottát. Együtt indulunk munkába/egyetemre. A nap igazából eltelik... és fáradtan érek haza. Jólesik kimondani, belépéskor, hogy "megjöttem, szívem". A finom reggeliért cserébe még finomabb vacsit kapok és kitárgyaljuk a napot. Boldog vagyok, ezt akartam. Este lefekvés előtt ő még olvas kicsit az ágyban, mint mindig azt mondom h nem zavar a lámpa fénye, de valójába csak attól nem tudok aludni. De így legalább még ébren vagyok mikor ő is aludni kezd és átölel.
Ez egy nagyon szép álom nekem, most, hogy a napokban újra álmodtam elég nosztalgikus érzés fogott el. De miért? Nem kellene ilyeneket álmodnom, főleg nem pont ugyan azt. Talán hiányzik, hogy valakivel újra ezt akarjam? Most döbbenek rá, hogy új céljaim lettek de az élet ezen területe üres. Nincs előttem a cél, hogy ne maradjak egyedül... Egyedül nem jó...
A másik álom nagyjából ugyan ez csak nem ennyire boldog a közepe és kicsit alternatívabb a vége. Az előzővel ellentétben ezt rajtam kívül nem ismeri senki és ez maradjon is így. Ennek az álomnak a megjelenését már logikusabbnak találom de nem tudom, hogy most mit jelenthet. Be vallom kicsit mindkettőtől megijedtem. Ezek az álmok szépek és elérhetőek, ha az ember teszi a dolgát és halad a cél felé töretlen. Egyszer már megtört az utam és most ismét választóponthoz értem. Meg kell felelnem, magamnak, a céljaimnak, nincs B terv.
Rájöttem, hogy kell ez az álom, Ő már nincs, de még teljessé tehetem. Kicsit ijesztő volt látni újra, hogy mennyire benne voltam és mennyire terveztem azzal a kapcsolattal. Az, hogy ennek a közelében sem volt még semmi az egyenesen hátborzongató, csak nem toltam el az egyetlen lehetőségem...
Csak előre!
ViszlátSzevasz!